Valahogy (fogalmam sincs, hogy) sikerült negyed ötkor felkelnünk. Elraktuk a maradék cuccot (pizsi, fogkefe, stb), megkentem gyorsan pár szendvicset az útra. Aggodalmunk ellenére sikerült Kornélnak is odaérnie értünk időben. Gyorsan rendet vágtunk a konyhában és a hálóban, aztán bepakoltunk a kocsiba. Én végig kómáztam az úton, nem nagyon bírtam ébren maradni.

Elég hamar beértünk az állomásra, 5:40-re már ott is voltunk, a vonatunk csak 6:28-kor indult, még ki se volt írva, melyik vágányról fog indulni. A meki kávézója volt csak nyitva ekkor, semmi más. Leültünk és még beszélgettünk kicsit a vonat indulásáig. Megkerestük a vonatot, két vonat is bent állt, az első teljesen le volt zárva, még jó, hogy nem annál vártunk, hogy kinyissák, mert mögötte állt a mi vonatunk.

Most ülünk a vonaton (már megint háttal a menetiránynak, kár volt az online rendelésnél random helyet sorsoltatni), már kivilágosodott, de akkora a köd, hogy alig látni valamit a tájból. A sebességet (ami elvileg 300 km/óra) most sem lehet érezni igazából (idefelé a sötét miatt sem érzékeltük), hiába suhan el mellettünk a táj. Fél 10-re érünk majd Párizsba.

----------

Azóta már a repülőn ülünk, még elmesélem, mi volt Párizsban.

Párizsba érve azt láttuk, hogy elég borús, vacak az idő. Fáradtan, nyúzottan így nem is volt kedvünk a városban látnivalókat vadászni, meg bőröndöt huzigálni, így kinéztük, melyik metró visz el a Kongresszusi Palotához. Ismét RER-rel utaztunk, egészen a Diadalívig, itt le kellett szállnunk, mert a következő megálló már sokkal messzebb esett volna, meg az már kint is volt az 1-es zónán kívül. Ahogy kijöttünk a metróból, egy trükkös füstösképű eljátszotta nekünk, hogy épp akkor, épp ott talált egy vastag aranygyűrűt, de elhajtottam a fenébe, mással szórakozzon.

A Grande Armén végigsétálva kedvet kaptunk arra, hogy beüljünk egy kávézóba reggelizni. Kértünk egy french breakfast-öt, fejenként 6 és fél euróért, ami a következőket tartalmazta: kisebb bagett megkenve vajjal, hozzá eper (szamóca?) dzsem, croissant, egy nagyobb csésze tejeskávé s egy pohár narancs dzsúz. Igen jól esett, na meg folyó ügyeinket is el tudtuk intézni egyúttal.

A finom reggelink után elsétáltunk a transzfer busz parkolójáig, ekkor már nagyon esett az eső. A jegyvásárlásnál el akartam volna költeni az aprópénzt is, de a majom jegyárus visszadobta az aprót és még adott is mellé visszajárónak. Felszállt a buszra még egy idióta zenész pár is, az egyikük egy cselló szerűséggel szállt fel, a másik egy formában hasonló, de kisebb hangszerrel. A buszsofőr veszekedett velük egy sort, hogy nem hozhatják fel, idegbeteg volt a csaj is, meg a sofőr is, végül sikerült elindulnunk végre a reptér felé. Bő egy óra volt ismét az út, én időnként elszundikáltam, majd kiértünk a Beauvais-ra.

Csekkolásnál láttuk, hogy mások pár pulttal odébb méregetik a bőröndjeiket, én is odamentem, hogy megnyugtassam magam, sikerült úgy csomagolnom a visszaútra, hogy beleférjünk a 15 kilós súlyhatárba. Sikerült, 14 kiló lett, nem kellett most túlsúlyért fizetnünk.

Az üdítőt még jól meghúztuk, aztán a maradékot ki kellett dobni, folyadékot max 100 ml kiszerelést engednek bevinni fajtánként. Hiába tettem minden fémes dolgot a szalagra, most besípoltam a kapunál, visszaküldtek, hogy mégegyszer jöjjek keresztül rajta, majd még külön is át lettem vizsgálva. Idefelé Budapesten pedig nem csipogtam.

Amíg a vártunk a váróban, nézelődtem kicsit a shopban, a parfümöknél találtam kisebb kiszerelésűeket is, végül a maradék pénzből vette magamnak egy Versace-t, Leonnak meg egy Hugo Boss after shave-et, így egy euró és egy cent híján sikerült a seggére vernem az összes költőpénzünknek. :)

A gép 15 perces késéssel indult, de állítólag a hátszél miatt kevesebb, mint két óra lesz az út.

(Így is volt, rendben megérkeztünk, bőröndünk sem kallódott el, mindössze a reptérről a hazaút volt nehézkes, a gyorsforgalmit lezárták baleset miatt, na meg amúgyis nagy volt a forgalom a temetők környékén a halottak napja miatt.)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.