Fél 9 körül ébredtem. Kényelmes reggeli után (nem tudom megunni a tzatikis és a padlizsánsalátás wasa-kenyeret, rá se nézek az otthonról hozott szalámikra) kibattyogtunk a közeli térre. A keddi tájékoztatón mondták, hogy nem csak ezzel a kisvonat-szerű turista-szállító akármivel lehet átmenni Platamonasba, hanem rendes buszjárat is van.

Pont időben értünk ki, pár perc múlva jött is a busz. A busz nagyon modern volt, olyasmi, mint amilyennel kijöttünk, csak nem emeletes. Elől lehet csak felszállni, a sofőrnél kell fizetni (1,40 volt a jegyünk/fő), a hátsó ajtónál ül egy muksó és ott nem enged felszállni senkit. Nem ellenőr, úgy nézett ki, mintha ő is sofőr lenne, csak épp most nem ő vezetett. A 4-5 km-es távot megtettünk max 10 perc alatt (bezzeg gyalog ez milyen soknak tűnik), így hipp-hopp odaértünk. Az alkalmi piactér egyből ott volt, ahol leszálltunk, volt vagy 6 zöldséges stand, a többi végig ruhákat, kamu-márkás cuccokat és kacatokat árult. Vettünk paradicsomot, gyönyörű paprikát és pár szem ringlót is, amit egyből meguzsonnáztunk.

Platamonas szebb városka (falu?), mint Nei Pori. Ott vannak bőven régebbi házikók, görögösebb hangulatú az egész. A part viszont inkább kavicsos (nem mintha engem zavarna, ha nem lesz tele homokkal a fürdőbugyim).

Végigsétáltunk oda és vissza, beültünk a tavaly felfedezett gyros-oshoz, aki úgy megpakolta megint a pitánkat, hogy még nekem is küzdenem kellett a végén, hogy mindent magamba gyűrjem. Isteni finom volt.

Kaja után megindultunk vissza Nei Poriba, egy darabig a parton jöttünk. Fotóztam a kikötőben a sok motorcsónakot és vitorlást. Ha én egyszer gazdag leszek... Tavasszal hajóra szállok és őszig csak tengerészkedek. :)

Az igazi jó idő ekkor már velünk volt, mikor tűzzön a legjobban a nap, ha nem akkor, amikor hazafelé bandukolunk kilométereken keresztül, árnyék nélkül? Olyan pirospozsgás lett az arcom, mint a keletnémet balatoni turistáknak.

Az utolsó kilométeren már úgy éreztem, leszakad a lábam térdből, így osztottam anya véleményét, hogy a tengerben való úszás majd rendbe tesz. Ledobtuk a csomagokat (naná, hogy ma is vettünk pár apróságot), fürdőruhába ugrottunk és lementünk a partra. Ekkorra már nem tűzött a nap, fátyolfelhő borította az egész eget. A víz viszont tényleg jó volt, s a lábam sem fájt utána annyira.

A víz egyébként tele volt magyarokkal, csak úgy röpködtek a bazmegek. Magyarok...

Vacsi után fürödtem meg hajat mostam, mindezt egyébként egy parányi fürdőszobában, amiben van egy mosdó, egy wc és a falon egy zuhanycsaptelep. A padlón meg egy padló-összefolyó. Zuhanyfüggöny, mélyedés, perem sehol. Zuhanyozáskor az egész fürdőszoba a zuhanyfülke. Micsoda hülye megoldás... A hajszárításról nem beszélve. Az oké, hogy az előzőek miatt nincs konnektor a fürdőben. De hogy kívül az ajtó mellett sincs... Más biztos tud tükör nélkül hajat szárítani, hát én nem. Végül a teraszajtóra kívülről felakasztottam a fekete kabátkát és azzal nyertem tükörféleséget magamnak. A telkünk komfortosabb ennél, állítom! :)

Szokásos esti körsétánk során beszereztem még pár üdítőt, fogy rendesen. Az előzőleg vett gyümölcslevek közül az őszilé volt a nyerő, így abból vettem párat. Sikerült még öcséméknek és apuéknak is vennem pár apróságot, remélem örülnek majd neki.

Holnap végre hajókirándulás Skiathos-ra! Megyeeeeeeeek!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.