Egyiptom, Alexandria - harmadik nap (jún. 19. péntek)
2009.06.24. 11:10
A reggel 6 órás kelés asszem mindkettőnket eléggé megviselt. Nagy nehezen összekapartam magam, elmentünk reggelizni, megint ettünk mindenféle finomat (croissant, sajtok, halva, röszti). Még visszaszaladtunk a táskáinkért és megejteni egy gyors wc-zést, aztán a recepción már várt minket Mária (Mariann édesanyja). Kedves hölgy, jó sok évtizede élhet itt, sokszor lefelejti a ragokat a szavakról (rám meg ragad az ilyesmi, elkezdtem törni a magyart én is :) )
A mai csoport mi voltunk ketten Krisztivel, igazi mini csoport, ennél tényleg csak az lett volna viccesebb, ha egyedül megyek el az egészre. Az út Alexandrába beletelt vagy két órába, de lehet, hogy kicsit több is volt, mert nem sokkal Alexandria előtt megálltunk egy étterem-kávézó szerűségnél, ami mellékesben mini-állatkertet is tart fenn.
Hát ahogyan itt az állatokat tartották, szűk ketrecekben, látszólag méltánytalan körülmények közt, arra elvileg fel voltam készülve az útikönyvből, de azt látni, hogy kutyákat és cicákat is tartanak, s szegények rémes állapotban, elvakart sebekkel, soványan, szomorúan feküdtek a rácsok mögött, az kicsapta nálam a biztosítékot, s párszor sikerült elbőgnöm magam. Arra gondoltam, hogy otthon az én genyó dagadt macskámnak gőze sincs arról, hogy mennyire jó dolga van nálunk. Láttunk többek közt még struccot, lámát, keselyűt, sakált, krokodilt, teknősöket, sivatagi rókát, oroszlánokat. Utóbbiaknak rettenetes hangjuk van, volt részünk némi oroszlánbőgésben. Félelmetes! Számomra nagyon furcsa volt, hogy az összes európai háziállat megtalálható volt itt a kutyákon és cicákon kívül, volt kacsa, liba, kakas, nyuszi, pulyka, vadászgörény és tengerimalac is (nekik meg ezek számítanak egzotikusnak).
A kijáratnál árultak madarakat, papagájt, és kiscicát. Hosszú szőrű, vörös-fehér kismacskák próbáltak kimászni egy akkora kis ketrecféléből, amiben mi otthon a tengerimalacokat is sajnálnánk bepakolni. Ekkor megint könnybe lábadt a szemem, így kimenekültem inkább. 200 LE-ért adták őket, Mária majdnem meg is vette az egyiket, de végül úgy döntött, hogy mégsem, mert a férje haragudna érte (na igen, arrafelé a férfi, a családfő diktál).
A sivatagon keresztülvágó autópálya mentén érdekes volt azt látni, hogy a különféle ültetvényeket általában baromi ronda kerítésekkel veszik körbe (illenek a házaikhoz), ám a kapuzatok valami csudálatos, elszabadult fantázia-szülte kreálmányok voltak. Volt méhkaptár fazontól kezdve oroszlánszobros csudákig mindenféle őrület, amiket mi eddig elképzelni nem tudtunk volna. Ehhez képest a csodakaputól a pálma övezte utak a szokásos befejezetlen házakig vezettek. Úgy látszik, ha már a házat nem érte meg rendesen befejezni, legalább a kapuikkal eldicsekedhetnek.
Alexandria jóval tetszetősebb város egyébként, mint Kairó. Kairó lakosságára mondtak 15-től 25 millióig mindenféle számot, Alexandria „mindössze” 5 millió lakossal büszkélkedhet, ez a szám a nyári hónapokban 8 millió főre emelkedik, ugyanis jönnek a helyiek nyaralni. Alexandriában sem viszik túlzásba a házak befejezését, bevakolását, mégis valahogy kevésbé szemetesnek és kevésbé piszkosnak tűnik. De legalábbis jóval kevesebb a turista errefelé.
Ahogy leértünk a parthoz, a part menti úton mentünk végig egészen a volt elnöki palotáig (Montazah), amely előtt egy igen szép virágos-pálmás kertben sétáltunk le egészen a partig.
Ezen a partszakaszon a magánnyaralók sora van végig, normális esetben nem megközelíthető a part a turisták számára, de láttuk, hogy élelmes japán (?) turisták megtalálták azt a pár nyitott kaput, amin le lehetett sétálni a tengerhez. Érdekes, itt nem annyira homokos volt a part, hanem inkább kagylótörmelékes. Kriszti bezsákolt egy szatyorba pár kiló kagylós homokot, ezzel teljesített a homokgyűjtési küldetésének egy részét (sivatagi homokot is szándékozott beszerezni).
Sétánk után bepattantunk a buszba és visszafelé mentünk a parton a város másik végébe, a QaitBay erődhöz. Mária nem jött be velünk az erődbe, csak a jegyeket vette meg nekünk. Az erődben persze ránk ragadt egy egyenruhás pacák, s elkezdett magyarázni, hogy mi micsoda, majd szabályos idegenvezetést adott elő. Ha nem rendőr lett volna, egészen biztos elzavarjuk, de így nem akartunk vele taplók lenni, meg naivan azt gondoltuk, hogy csak nem akar lehúzni lóvéval a végén. Hát de, le akart vágni minket pár euróra, de ekkor szépen elhajtottuk azzal, hogy nincs is nálunk pénz (ekkorra már szemrebbenés nélkül tudtunk hazudni az araboknak).
Amúgyis idegesítő volt, hogy állandóan mutatta, mit fotózzunk, nem igazán tudtunk magunkban kibontakozni. A főépületből kijöve még körbementünk az erőd külső falain is, nagyon szép kilátás nyílt a város minden része felé, sok fotót készítettünk minden irányban. Láttuk messziről az újjáépített Alexandriai könyvtár épületét is, amely a felkelő napot jelképezi döntött köríves formájával.
Az erőd után visszafordultunk, s valahol a két eddig megtekintett látványosság közt félúton (a tengerparti úton) betértünk egy étterembe, ha jól emlékszem, Athinos volt a neve. Az étterem egy görög pacáké, sok irodával lehet szerződésben, mert tele volt turistacsoporttal. Amíg vártunk a megrendelt ételekre, kaptunk előételnek kenyérféléket, halva-kenőkét, padlizsánt előételnek. Majd kaptunk halászlevet, amiben garnélarákok voltak, a rákból kettőt bírtam legyűrni, többet nem mertem kockáztatni, furán ropogós volt az állaga. Amúgy a lé nem volt rossz, bár elég erős és köményes volt, összességében véve ízlett. Főételnek grillezett halfilét kértem krumplival, ehhez képest szerintem inkább volt rántott a hal, s rizst hoztak ki hozzá. A halak mindegyike más és más volt, eszegettem belőle, míg végre hoztak nekem krumplit is. A halakat végül nem ettem meg mindet, mert elég olajos volt egyik-másik része (na jó, tocsogott), így nem esett annyira jól. Desszertnek görögdinnye szeleteket kaptunk, az igazán finom volt, jól esett.
Ebéd után még elmentünk megnézni a római színházat. 13 sor maradt fenn a nézőtérből. Érdekes akusztikai jelenséget (na jó, tudom, hogy nagyon is pontosan megtervezett jelenség) is kipróbáltunk, egy bizonyos pontra állva beszéltünk, s olyan volt, mintha mikrofonba beszéltünk volna. Maga a hely emlékeztetett minket az óbudai Aquincumra (micsoda véletlen). Fotózgattunk még, én a bejáratnál lévő macskaseregről is lőttem pár képet, épp etették őket. Amint végeztünk, buszba pattantunk ismét és megindultunk vissza Gizába.
Az autópálya egyébként kétszer négysávos, de természetesen a sávfelfestést itt is csak javaslatnak veszik, mindenki megy, ahol elfér és persze dudál (este villog is), mert siet. Az autópályát itt-ott éppen újraaszfaltozták, ilyenkor átterelődtünk a másik oldalra, de nem ám akárhogy. A terelés előtt olyan fekvőrendőr csíkokat pakoltak le (kétszer, háromszor duplát), hogy ha volt is vesekövünk, mostanra egész biztosan megszabadultunk tőlük.
Fél 6 körül érkeztünk meg. Váltottunk megint pénzt a bejáratnál lévő bankfiókban, majd lepakoltunk. Mentünk egy kört a szálloda területén, hogy lefényképezhessük azt a rengeteg kis parkot és szép virágzó növényt.
Ekkor sikerült végre lekapnunk a bolond madarunkat is, eddig mindig kiszúrt velünk, mert mire előkaptuk a gépet, mindig lelépett.
Ezután fürdőrucit kaptunk magunkra és ma is úszkáltunk egy órácskát a medencében.
Úszás után én rosszul lettem (közben SMS-ben megírtam otthonra, hogy minden OK és jól vagyunk) és elkezdtem émelyegni. Mivel nem tudtam eldönteni, hogy akkor most napszúrást kaptam-e, vagy a gyomromba került-e olyasmi, aminek nem kellett volna, bevettem egy Antinalt. Zuhanyoztam, aztán feküdtem kicsit. Amikor már nem fordult fel a gyomrom a kaja gondolatára, elmentünk vacsorázni. Ma óvatosan ettem, nem kísérletezgettem, egy csésze erőleves után csak vajas zsömlét ettem. Vacsi végére aztán rendbejöttem szerencsére. Hogy ez minek köszönhető és mi volt a bajom, nem tudom, a lényeg az, hogy most már jól vagyok.
Holnap reggel fél 7-kor kelünk, hogy kényelmesen elkészüljünk 8-ra, akkor jön értünk Mariann. Remélem, nyugodt éjszakánk lesz.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
tiboru · http://blogrepublik.eu 2009.06.24. 11:21:48
Boldog ország, ideális állapotok :-)
tiboru · http://blogrepublik.eu 2009.06.24. 11:27:23
Vagy meg lehet csinálni, hogy kattintásra kinyíljon nagyobb méretben; simán linkként kell kezelni a szerkesztői felületen...
(Jó, ma már nem okoskodom tovább, a poszt így is tetszett...)
SzilKa 2009.06.24. 17:21:53
Persze biztosan vannak előnyei annak a kultúrának is, mint ahogy a nálunk lévő nagy emancipációnak, szingliségnek, stb. is vannak hátrányai.
SzilKa 2009.06.24. 17:25:14
Arra gondoltam, hogy a végén az itt megjelent fotókat és még pár jobbat, aminek itt nem jutott hely, feltenném az indafotóra majd.
Itt azért ekkorák, mert nem akartam, hogy a képek teljesen elnyomják az írott tartalmat.
black-lotus 2009.06.29. 17:46:44
SzilKa 2009.06.29. 18:03:34
Lehet, hogy hülyeséget írok, de nekem a szurok rémlik.
Habár forró-forró, a lényeg ugyanaz. :)
black-lotus 2009.06.29. 18:46:51
tiboru · http://blogrepublik.eu 2009.06.29. 19:02:43
Bizonyos források szerint még forró gulyásleves is játszott, de lehet, hogy ez egy korabeli városi legenda...
(Micsoda pazarlás lett volna, te jó isten...)
black-lotus 2009.06.29. 19:37:28
black-lotus 2009.06.29. 19:40:47
SzilKa 2009.06.29. 20:12:41
black-lotus 2009.06.29. 20:19:19
SzilKa 2009.06.29. 20:28:09
A többi kaja azért jó volt, tényleg. Reggelire azok a piták, minizsömlécskék... Meg a pirítós, ami pirult vagy 10-15 percig abban a szerkezetben :)
black-lotus 2009.06.29. 20:49:23
tiboru · http://blogrepublik.eu 2009.06.30. 01:42:14
Igen, pont ezt akartam én is mondani. És jól értem: SzilKa GULYÁST (na jó: gulyásnak nevezett izét) vacsizott Egyiptomban?!
SzilKa 2009.06.30. 06:17:27
black-lotus 2009.06.30. 15:07:32
black-lotus 2009.07.01. 10:47:56
tiboru · http://blogrepublik.eu 2009.07.06. 09:19:38
Hoppá...
Na, bevallom, ez a verzió eszembe se jutott :-(
Ennyire hímsoviniszta lennék?!
black-lotus 2009.07.06. 15:52:51
tiboru · http://blogrepublik.eu 2009.07.06. 17:21:50
Abszolút!
Erről jut eszembe: mit is mondtál arról, hogy sok mindenre kapható lennél?!
:-D
black-lotus 2009.07.07. 11:30:10
tiboru · http://blogrepublik.eu 2009.07.08. 00:15:00
Á, ha ismernél, nem is tennél fel ilyen kérdést: engem kizárólag a spirituális kaphatóságok érdekelnek. Tudod: filozófia, lenni vagy nem lenni, van-e élet a halál előtt, ilyesmi.
Más téma, mint például a [moderálva] SOHA nem érdekelt, SOHA-SOHA-SOHA!
black-lotus 2009.07.08. 13:22:55
Talán az a más téma azért nem érdekelt SOHA, mert még nem próbáltad. Ha próbáltad volna, akkor nem törnéd a fejed olyan kérdéseken, hogy van-e élet a halál előtt, mert ha már próbáltad volna, akkor TUDNÁD, hogy van.
De még nem vitattuk meg a 'Boldog ország, ideális állapotok :-)' bejegyzésed sem. Pedig erre kapható lennék. Kizárólag spirituálisan ;-)
tiboru · http://blogrepublik.eu 2009.07.08. 21:59:34
:-)
Csak most kapcsolok, hogy milyen jól eldiskurálunk itt kettecskén; a többiek meg kukkolnak bennünket?
:-)
SzilKa 2009.07.09. 08:49:24
black-lotus 2009.07.09. 17:00:30
black-lotus 2009.07.09. 17:05:21
Látod, máris nem csak kettecskén diskurálunk...
Amúgy bevallom, én nagyon élvezem a csevejt. :-)
SzilKa 2009.07.09. 18:26:14
black-lotus 2009.07.09. 21:31:16
black-lotus 2009.07.13. 18:31:31
tiboru · http://blogrepublik.eu 2009.07.14. 17:23:46
Szerintem valaki visszaélt a nickemmel :-)
A fotókról 50%-os valószínűséggel be tudlak lőni, sőt, ha az egyik poszt zöld burnuszos szereplője maga SzilKa (ami a szövegből azért valószínűsíthető), akkor nem olyan nehéz kisakkozni, hogy melyik arc vagy te :-)
Persze csak ha nem öltöztél nyakláncárus arab pasinak :-P
SzilKa 2009.07.14. 21:38:38
black-lotus 2009.07.14. 23:01:47
SzilKa 2009.07.14. 23:21:48
tiboru · http://blogrepublik.eu 2009.07.15. 23:55:50
Hopp-hopp, ez már majdnem felér egy felhívással keringőre...
Tudsz te valcerezni?
(Mert én nem...)
black-lotus 2009.07.16. 20:30:10
Arra gondoltam, használhatnád a nyelved arra, hogy kifejted az álláspontodat a 'Boldog ország, ideális állapotok :-)' témában, de úgy látom Neked kissé meglódult a fantáziád. :-D
A felhívást táncra mindig meghagyom a férfiaknak, ezzel is hozzájárulva egy "boldog ország ideális állapotának" létrehozásához. Azonban keringő előtt elvárok egy meghívást egy finom teára is ;-)
tiboru · http://blogrepublik.eu 2009.09.25. 22:17:10
Nem júNiusban voltál?
SzilKa 2009.09.26. 12:44:03
Valóban el vannak írva, gőzöm sincs, hogy csináltam. Vicces, hogy eddig senkinek nem tűnt fel :)
Utolsó kommentek